![]() | |||||
| Ők a nagyszüleim |
2011. júl. 11.
Emlékkép
Ültem a nappaliban és miután nem volt semmi dolgom, kinn az égen lángolt a nap - a tévé-ben is csak egy nagy rakás....volt, bambán nézegettem a parkettát és bevillant egy régi-régi emlék. A nagyikám. Hogy hogyan hoztam össze? Nos; a nagyi minden nyáron felsikálta a parkettát és beeresztette, majd fényesítette. Hogy ez mi volt? :)) Volt valami szörnyű szagú, félig folyékony trutyi. Ezt fel kellett kenni a parkettára, aztán az egyik lábára egy lapos téglalap alakú kefét húzott, a másik lába alá pedig egy puha rongyot tett. Ezzel fényesítette a parkettát. Olyan volt mintha a jégen siklana. :) Kecses, hajlékony, fáradhatatlan.
Több, mint 50 évet éltek le együtt és már 30 éve elmentek. Lehet, azért jutott eszembe ez az emlék, mert mindketten ilyen nyáridőben távoztak. Hiányoznak. Még mindig.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése