A héten kipróbáltuk, müxik-e az egészségkártya. Qrva sokat szenvedtem ugyanis az aktiválásával. (Nincs még teljesen kiforrva, úgy érzem.) De müxik
. Vettünk egy vérnyomásmérőt a csuklóra. Jó szar!
Meg vettünk egy mérleget, hiper-szuper, de úúúúúútálom, mert megmutatja a súlyomat
. Miután láttam, hogy mennyi (nnna ez az amit soha nem fogtok megtudni, meg az életkorom) elhatároztam magam, hogy beszállok egy 90 naposba. Találtam magamnak társat is a Dávid személyében, mert neki is hülyeségeket mutat az idióta mérleg 
. Ezen felbuzdulva nekiestem a netnek és letöltöttem egy halom leírást és receptet meg önkínzást. Előbb persze végigolvasom (az is a kalóriák felhasználásával jár) Remélem, hogy a 90 napos után nem fogok így járni
. Szomorú lennék, ha a föld másik oldalán bukkannék föl. Nem biztos, hogy értenék, hogy mit akarok. Miután nem akarom tulzásba vinni az önkínzást, mint a zuram 
, ezért én csak finoman kezdem
mondjuk, így.A zuram elment horgászni
a papával meg újdonsült társukkal, Norbival, a vejemmel, vagy vőmmel (ahogy tetszik). Most már hárman lógatják a kukacukat a tóba
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése